Rólunk
Kedves Látogató!
Miért és mire kell az adomány?
A zsidók már az ókorban megtanulták, hogy közösséget hogyan lehet szervezni és fenntartani. A segítség és a jótékonykodás íratlan szabály volt és hogy ez mennyire mélyen élt a zsidó tudatban, azt az is bizonyítja, hogy még évezredekkel később és több ezer kilométerrel arrébb, Magyarországon, és még a teljesen vallástalan zsidó családokban is általános volt a jótékonykodás, egészen a második világháborúig. Erre szükség is volt, mert a többi felekezettől eltérően a zsidó közösségek semmiféle „állami" támogatásban nem részesültek.
A jótékonysági egyletek, a hevrák az adakozásokból segítették a rászorulókat. A polgári családok segítségével járhattak egyetemre a szegényebb fiatalok, így lettek orvosok, mérnökök, művészek, sokan világhírű tudósok. Az alapfokú képzés pedig mindenkinek kijárt, a közösség nem csak a tanítókat, tanárokat fizette, hanem gondoskodott a szegényebb diákok teljes ellátásáról is. Innen származik a ma is sokat idézett mondás, hogy valaki „napokat eszik", mert a családok beosztották egymás között, hogy egy-egy szegényebb diák, melyik nap hol ebédeljen, vacsorázzon.
A Holokauszt a magyar vidéki zsidóság több mint kilencven százalékát elpusztította, a felszabadulás utáni politikai rendszer pedig minden eszközzel igyekezett széttépni a civil szféra finom közösség-összetartó szálait. Végül szinte teljesen megszakadt a közösségi önfenntartás, önfinanszírozás több ezer évre visszanyúló, szülőről gyerekre szálló hagyománya.
De a szegénység újratermelődött, a vagyoni különbségek megmaradtak vagy ismét kialakultak. Téved, aki azt hiszi, hogy a zsidó származásúak körében nincs mély szegénység, nincsenek alultáplált, szegény gyerekek, nem hiányzik a tanuláshoz szükséges minimum. Közöttük is úgy van ez, mint a magyar társadalom többi szegmensében. Meggyőződésünk, hogy a segítség nem csak állami, hanem közösségi feladat is. A tehetség kibontakoztatásához ma is pénz kell, akárcsak a közösséget összetartó programokhoz. Szintén nemes hagyományaink közé tartozik, hogy azok a zsidók, akik ezt tehették, soha nem tettek különbséget származás alapján a rászorulók között, ezt mi is így tervezzük.
Elődeink nem csak az elesettek, a szegények támogatásában jeleskedtek, hanem jelentős részt vállaltak oktatási, kulturális, tudományos, sport és művészeti projektek támogatásában is. Közösségünk sokat tehet a magyar társadalom civil jellegének erősítése érdekében azzal is, ha mint egy speciális kisebbség, e területeken is megmutatja önszerveződő képességét, amihez természetesen szintén pénzre van szükség. Ezért a támogatásra érdemes, nem szociális célú projektek számára pénzt igénylőknek is helyt adunk oldalunkon, mint ahogyan azoknak a kezdeményezéseknek is, amelyek a zsidóság értékeinek megismertetését, az antiszemitizmus terjedésének megakadályozását célozzák.
Miért időszerű az adakozás?
A www.magyarmicve.hu -t magyar magánemberek hozták létre, hogy felélesszék az adományozás tradícióját. A háború után a külföldi zsidó szervezetek sokáig segítették a nélkülöző zsidókat. Mára azonban ugyanezek a szervezetek megerősödött, jobb módú magyar polgárokat látnak az országban és a gazdasági válság miatt szűkülő támogatási lehetőségeiket olyan országokba csoportosítják át, ahol ez a gazdagodási folyamat még nem zajlott le. Mástól tehát nem várhatjuk tovább a segítséget, közösségi feladatainkat magunknak kell ellátni. Az adakozás, a cödokó ma éppolyan fontos, ha nem fontosabb, mint korábban.
Hogyan és mennyi pénz jut el a kérelmezőhöz?
A honlapot úgy építettük fel, hogy közvetlenül összekössük a támogatást kérőt a támogatást adóval. A támogatást adó maga választ a támogatást kérő személyek, szervezetek, projektek között és az általa felajánlott összeg teljes egészében a támogatást kérőhöz kerül. Az oldal technikai, adminisztratív működtetési és szervezési költségeit a létrehozó biztosítja. A támogatók választhatnak, hogy készpénzben, a támogatást kérő, vagy a weboldalt működtető alapítvány számlájára történő közvetlen átutalással, illetve bankkártyáról adományoznak. Elkötelezett, megbízható és diszkrét munkatársaink kérésre személyesen is segítenek az adományok célba juttatásában, ha ezt az adományozó kéri és nem a kérelmező közvetlen bankszámlájára való utalást választja. Amennyiben az adomány a weboldalt működtető közhasznú alapítványhoz kerül átutalással, avagy kártyás tranzakció eredményeképpen, azt munkatársaink azonnal és maradéktalanul eljuttatják a kérelmezőhöz. Az adományozó és a kérelmező is az oldalon folyamatosan nyomon tudja követni annak az ügynek az állapotát, amelyben érdekelt.
A kérelmek ellenőrzése
A támogatási kérelmeket mielőtt azok a kérelmezői oldalon megjelennek, egy három fős kuratórium véleményezi, szűri. A kuratórium tagjai személyes presztízsükkel igyekeznek biztosítékot adni a potenciális támogatóknak, hogy az oldalon megjelenő támogatási kérelmek valósak és támogatásra érdemesek. A kuratórium azonban nem állít fel rangsort a kérelmek között és természetesen csak a számára elérhető és megszerezhető információk alapján végzi munkáját, teljes körű garanciát nem tud nyújtani. A létrehozó felkérésére a Scheiber Sándor Kulturális alapítvány a támogatók igénye esetén adminisztratív segítséget nyújt adó-visszaigénylés intézésében, amennyiben a támogatást kérő ezt nem tudja biztosítani. A szociális munkában évtizedes szakmai tapasztalattal rendelkező Magyarországi Zsidó Szociális Segély Alapítvány - szintén felkérésre - segít a szociális támogatások szakmai értékelésében.
Ismertség vagy anonimitás
A szociális célú igénylések esetén lehetőséget adunk arra, hogy az igénylőnek ne kelljen nyilvánosság elé tárnia valódi személyes adatait, ilyenkor ezt jelezzük és un. alias névvel szerepeltetjük a kérelmezőt az oldalon. Ha azonban támogatáshoz jut, az adományozó minden esetben lehetőséget kap arra, hogy a valós személyt megismerhesse.
Támogatóink, ha akarják felfedik kilétüket a támogatott előtt, ha akarják mindenki számára nyilvánossá teszik, hogy kinek köszönhető a segítség, de ha azt kérik, akkor anonimek maradhatnak. Lehetőséget adunk a kérelmek rész-támogatására is, azaz különösebb szervezés nélkül mód van arra, hogy egymást nem is ismerő adományozók közösen adják össze a kért támogatást.
Azt szeretnénk, ha az adakozás természetes és rendszeres lenne. Mindenki adjon annyit, amennyit lehetőségei megengednek, minden forint számít, minden forintot köszönettel veszünk!
Olti Ferenc
